Miért előzünk úgy mintha csak mi lennénk az úton?

Az ünnepek előtt az M1 autópályán haladtam ~124-130 Km/h sebességgel (ebben a sebességtartományban fogyaszt legkevesebbet a gépkocsim). Szerencsére nagyon kevesen voltak, viszont esett az eső, hullott a hó, és mindenféle ami ilyenkor eshet, és előztek, boldogok és boldogtalanok, Zsigával, Zöldségesmercivel, Jaguárral, BMW316Melfogóvadásszal, Fehérkisteherautóval, … .

Azok közül akik aznap autóba szálltak így előztek (legalábbis engem):
– mint dugóban a váci úton. Ahogy elhaladtak mellettem egyből bevágtak, 3-5 méterrel elém.
– mint a csiga. Nem volt meg a kellő “szökési sebességük” és percekig figyeltem a gépkocsit a bal tükörben, hogy csak utazik és nem ismeri a jobbra tartsot, vagy előzni is akar? Majd utána vágtak be elém.
– volt aki megelőzött és 3-5 méterre beállt elém 1-5Km/h sebességgel lassabban. Ezeket csak visszaelőzni és jól otthagyni lehet.

Kérdéseim:
Üres autópályán előzéskor miért nem lehet megtenni 100-200 métert, és utána besorolni?
Csak azért előznek meg, mert úgy érzik nagyobb, erősebb, drágább gépkocsijuk van, és nem tudják feldolgozni, hogy megelőztem őket?
Egyszerűen nem tudnak autópályán közlekedni?
Miért előzünk úgy mintha csak mi lennénk az úton?

Comments are closed.